Barkóczi Sándor méhészmester Füzesgyarmaton él feleségével. 15 éve kezdett a szorgos kis rovarokkal foglalkozni, öt családdal kezdték és négy év alatt száz családra fejlesztették a méhészetüket. Igazi elkötelezettjei a méhészkedésnek; az évek alatt kiismerték a szakma örömeit, nehézségeit, szépségeit, hatását a környezetükre, a megszerzett tapasztalatokat pedig folyamatos újításokra használják fel.
Az évek alatt a mennyiségről átálltak a minőségre, termelésük döntő részét így már a fajtamézek adják. Ezeket kisebb kiszerelésekben értékesítik, de emellett termelnek propoliszt, virágport, valamint viaszgyertyákat is készítenek és értékesítenek. A folyamatos fejlődésük következő állomása volt az a nemrég átadott vendégház is, ahol a kaptárlevegő jótékony hatása mellett a méhészettel is megismerkedhetnek a vendégek, akik részt vehetnek a méztermelésben és akár mézet is pergethetnek.
De mi is az a kaptár levegő? A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés egy különleges élmény, amely az egészségre jótékony hatása mellett közelebb hozza a méhészetet az emberekhez és a méhekkel foglalkozó emberekhez is. A vendégházukban az egyik szobát húsz méhcsalád „otthonának” levegője járja át – aggodalomra azonban semmi ok, a szorgos rovarokat hálóval választották el a vendégektől. A kaptárjaik a szabad felé nyitottak, így a rovarok szabadon élhetik a megszokott életüket, míg a vendégek élvezik a kaptár levegőjének jótékony hatásait.
Forrás: Brlázs Róbert, MNVH Békés megyei területi felelős