Az orosházi szőlő újjászületése

2021. 10. 06., sze – 11:01

A 21. századra eltűnt Orosházáról a gazdasági szőlőtermesztés, pedig a zombai ősök több tőkével érkeztek a város alapításakor. Még ma is van egy szőlőről elnevezett városrésze a településnek, ahol komoly ültetvények voltak évszázadokig. Ezt a múltat nem feledve kezdte meg a telepítést ismét Gombkötő Sándor és ma már egy több generációs ültetvényt hozott létre.

Újosztáson, Orosháza külterületén zártkerti rendszer működik a hetvenes évek óta. A parcellázott földterületek 42-43 aranykorona értékkel rendelkeznek, s remek talajt biztosítanak a növényeknek, így a szőlőnek is.

Id. Gombkötő Sándor feleségével karöltve 35 éve kezdte ezen a területen formába önteni a szőlőtermesztéssel kapcsolatban megszerzett tudását és tapasztalatát. Ezen túlmenően a szőlőtörténet kutatással is foglalkozott; összeszedte és egységbe foglalta kutatásait (az Orosházi Hegyláda iratait is feldolgozta), amely alapján elmondható hogy igen előkelő múltat tudhat maga mögött az orosházi szőlészet.
A szőlőtermesztés iránti szenvedély és elkötelezettség immár mondható, hogy generációkon ível át. A kis gazdaság három kerttel indult, aztán a folyamatos fejlődésnek köszönhetően most kilenc kerten munkálkodik a család.

A szőlőtelepítés fokozatosan valósult meg a területen, jelenleg hat kertre kiterjedően, közel 1 hektáron folyik a csemegeszőlő termesztése így aztán a tőkék kora a 20 évestől az 1-2 évesekig terjed. Jelenleg közel harminc fajta csemegeszőlő van a területen köztük nemzetőzi és magyar nemesítésűek is szerepelnek. A jelenlegi fajták érési sorrendben augusztus közepétől égészen október végéig folyamatos fajta-kínálatot biztosítanak.

A csemegeszőlő támrendszerének kiépítése több év alatt valósult meg és most is folyamatos fejlesztések és változtatások történnek. A szőlő művelésmódja középmagas, egykarú kordon, függőleges lombfallal az oszlopok között kifeszített ikerhuzalokon.

A tervek között szerepel a technológia fejlesztése, újabb fajták beszerzése, tesztelése s ha arra érdemes, bemutatása a vásárlóknak.

Ifj. Gombkötő Sándor szülei mellett ismerkedett meg a kertészkedés alapjaival s megszeretvén ezt, hivatásának választotta. A kertészmérnöki szak befejeztével közel 10 éve főállásban a csemegeszőlő termesztésével foglalkozik. A csemegeszőlő mindig új kihívások elé állítja, s a termesztéssel kapcsolatos ismereteit folyamatosan bővíti, hiszen a csemegeszőlő fajtái rendkívül változatosak; mind a növény habitusa, mind a termések különböző külleme, mind az ízvilág sokszínűsége teszi szerethetővé számára a szőlőtermesztést.

A csemegeszőlő termesztés nem könnyű, kihívásokkal teli szakma, de a belé fektetett energia a végén megjutalmazza a termesztőt. A szüret vagy az értékesítés során – a helyi termelői piacon – a vásárlókkal találkozva mutathatja be a csemegeszőlő fajták sokszínűségét, rávilágítva, hogy nem csak a kék és a fehér szőlő létezik, hanem annál sokszínűbb ez az értékes gyümölcs, mely az orosházi jó minőségű földeken egy kis szakértelemmel, eredményesen szép, tetszetős, különleges, vagy épp egyedi ízvilágú fürtökkel hálálja meg a gondoskodást.

A Gombkötő család kisparcellás, zártkerti rendszerben volt képes fejlődni, kísérletezni és létrehozni egy olyan vállalkozást, amely most már generációkat tart el. A szőlőre olyan szeretettel és gondossággal tekintenek, mint szülő a gyermekére. Ennek a szeretetnek pedig meg is van az eredménye, a több kilós fürtöktől roskadó tőkéken. A szőlő és borvidékektől távol – Békés megyében kuriózumként – egy család mégis a szőlőnek köszönheti boldogulását, szakmai sikereit.

Szerző: Brlázs Róbert
Fotó: Brlázs Róbert