Biozöldség értékesítés: máshogyan is működik

2023. 11. 07., k – 09:56

Budapesttől 80 kilométerre fekszik Terény. Az alig 400 lelkes nógrádi faluban világviszonylatban is újszerű értékesítési stratégiára alapozva üzemelteti zöldségtermesztő gazdaságát a Dezsény család.

A MagosVölgy egyre több tudatos vásárló szemében többet jelent egy biozöldséget termesztő vállalkozásnál.

A ma már négy gyermekükre büszke édesapa, a környezetgaz­dálkodási agrármérnök Dezsény Zoltán és felesége, a természetvédelem szakirányon végzett környezetgazdálkodási agrármérnök Dezsényné Boros Judit a gödöllői, akkor még Szent István Egyetemen ismerkedett meg. Zoltán Budapesten, Judit Nyíregyházán nőtt fel, egyikőjük sem gazdálkodó család sarja. Zoltán az egyetem elvégzése után ösztöndíjjal tanult az Amerikai Egyesült

Államokban, a Kaliforniai Egyetemen szerzett mesterdiplomát nemzetközi agrárfejlesztés szakon. Az amerikai diplomadolgozatát a CSA (community-sup­ported agriculture), azaz a közösség által támogatott gazdálkodás nemzetközi és hazai fejlődéstörténetéből és helyzetéből írta.

A helykeresés

A kezdetekre visszaemlékezve elmondták, hogy mindketten gazdaságot akartak létrehozni.

Úgy tervezték, hogy közös vállalkozást indítanak a kicsit korábban már a környéken letelepedett egyetemi évfolyamtársukkal, barátjukkal, aki akkorra már méhészkedésbe és juhtartásba kezdett.

Azonban nehezen lehetett összehangolni a már meglévő és a tervezett vállalkozást, így ilyen formában még csírájában meghiúsult az együttműködés. Álmukat azonban nem adták fel. Pályáztak és harmadszorra nyertek is a fiatal gazdák induló támogatására, bár területük akkor még nem volt, ahol elindulhattak volna. Budapesthez közeli helyet kerestek, ami kisgyermekes családnak és gazdálkodásra egyaránt megfelel. Egy rádióriport alapján jutottak el Terénybe, a Nagycsaládok Terénybe programon keresztül, amit helyi civil kezdeményezésre hoztak létre azzal a céllal, hogy az alig 400 lelkes aprófalu meg tudja menteni az óvodáját a létszámhiány miatti bezárástól.

A program fedezte az egy évre szóló kedvezményes albérletüket Terényben. Az akkori földtörvény szerint nem vásárolhattak külterületi ingatlant, mert nem voltak terényi lakosok, így esett a választásuk egy helyi házra, ahol 2014-ben megalapították a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságot. (Érdemes megemlíteni, hogy az óvoda megmentéséért toborzott, Dezsényékkel együtt összesen négy család közül három továbbra is ebben a kis faluban él, és az óvoda azóta is üzemel.)

Először Balassagyarmaton és Budapesten próbálták helyi piacokon értékesíteni a megtermelt zöldségeket, de nehézkesnek találták ezt a formát.

Jelentkeztek a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) által a közösségi gazdálkodásról szervezett képzésre, ahová olyan termelőket és fogyasztókat vártak, akik részt vennének ilyen rendszerben, valamint olyan civileket is, akik segítenék a gazdákat a működtetéssel járó szervezésben. Ott találkoztak azzal a személlyel, aki a munkahelyén – egy nagy fővárosi irodaházban – közreműködött a vevők, azaz zöldségközösségi tagok toborzásában és a megtermelt áru átvételével kapcsolatos szervezésben.

Már az első szezonban 40-45 családdal kötöttek szerződést, zöldségekkel látták el őket. Mindez pont akkorra sikerült, amikor el kellett érniük a fiatal gazda pályázatuk üzleti tervében meghatározott bevételt.

Ha megkérdezik őket, akkor azt tanácsolják az ezt a termesztési modellt tervezőknek, hogy először elegendő 10-20 családdal leszerződni, mert akkor magabiztosan tudják teljesíteni az ezzel járó kötelezettségeket.

Zöldségközösség

A CSA-modell (community-supported agriculture = közösség által támogatott mezőgazdaság) a hazai törvények alapján vállalkozásként működő, de merőben új szemléletű termesztési és értékesítési modell. Zoltán és Judit nem elsőként indultak ezen az úton, de még csak hat ilyen típusú gazdaság üzemelt, amikor belekezdtek. Ma 20-24 ilyen rendszerű üzem működik hazánkban, többféle értékesítési változattal. Gyakorlatilag mindegyik rövid ellátási láncot jelent, mert közvetlenül a termelő és a végső fogyasztó áll kapcsolatban. A változatok közül az úgynevezett „részes rendszer” nevezhető talán a legszorosabb együttműködésnek a termelő és a fogyasztói között. Zoltánék is eszerint működtetik a gazdaságot, maguk között pedig egyszerűen zöldségközösségnek nevezik a modellt.

Ennek lényege, hogy szerződés alapján egész évre elköteleződnek a MagosVölgy zöldségközösség tagjaival, amiben vállalják, hogy egész szezonon keresztül (ami náluk április elejétől egészen december közepéig tart) a legjobb tudásuk szerint termelnek a Bio Garancia Kft. által minősített ökológiai gazdaságként.

Csak a közösség tagjainak termelnek, heti legalább 6-8-10-féle zöldséget szállítanak számukra a budapesti átadópontra zöldségrészesedés formájában. A zöldségközösség tagjai pedig vállalják, hogy átveszik a terményeket és egyenlő arányban hozzájárulnak a gazdaság működési költségeihez előre fizetéses rendszerben.

Dezsényék a szezon elején felmérik, hogy a folyamatosan fejlődő infrastrukturális, technikai hátterük és a termesztőfelületük nagysága alapján hány családot tudnak ellátni az adott évben.

Biztonságosan nagyjából 150 családot tudnak vállalni, és szezonnyitásra a létszám kétharmada betelik, mert a korábbi tagok újra jelentkeznek. A fennmaradó helyeket pedig a várólistán szereplő jelentkezőkkel tudják feltölteni.

Ezután mindenki megkapja a gazdaság egyéves költségvetését, amibe minden állandó (beleértve az alkalmazottak munkabérét) és várható költséget beleszámolnak (ez a többéves tapasztalatuk alapján már könnyebben megy, mint a kezdetekkor), és elosztják egyenlő arányban, majd ebből havidíjat számítanak. Vannak több és kevesebb főből álló „részesedők”, családok, baráti közösségek. Mindenki a méretek arányában leosztott díjat fizeti előre havonta, illetve két- vagy háromhavonta. De van, aki már tavasszal előre kifizeti a teljes éves hozzájárulást.

A zöldségközösség tagjai között önkéntesek is vannak, akik segítenek például az átadási pont létrehozásában. Ennek köszönhetően ma Dezsényék hetente kétszer szállítják két különböző budapesti átadópontra a „részesedéseket”, ahol a közösség tagjai csütörtök délutánonként 2,5-3,5 órás időszakban átvehetik a termést.

Ütemezett termesztés

A terényi kert összesen kéthektáros, ezen belül 6000 négyzetméteren ter­mesztenek zöldséget. Nagyon fontos, hogy pontosan, előre ütemezetten zajlik a palántanevelés, a telepítés, hogy minél hatékonyabban kihasználják a területet. Jól működik az alaposan kidolgozott termesztési ütemezés, valamint a szállítójármű és a hűtőkamra méretéhez igazodó szállításra előkészítő, csomagolási rendszer.

A palántanevelés február elején kezdődik. Ahhoz, hogy kellően változatos és széles szortimenttel tudják ellátni a közösségi tagokat, hetente vetnek kis mennyiségeket. Egy hőlégbefúvós kazánnal, pellettel fűtenek a palántanevelő sátorban. A magvetéseket négy elektromosan fűthető asztalon tartják a csírázás idején.

Regeneratív elveket követő biointenzív zöldségkertészetként a talajéletre is nagy hangsúlyt fektetnek. Állandó ágyásokban, komposztmulcs-takarásos, talajbolygatás nélküli rendszerben termesztenek. Egy-egy kultúra lekerülése után 4-6 centiméter komposztot terítenek az ágyásra és csupán egy kézi ásóvillával lazítják meg a talajt. Zoltán amerikai tanulmánya során szerzett gyakorlati ismereteire támaszkodva amerikai kertészetekben használt kerti talajművelő eszközökkel is ellátta a gazdaságukat.

Terény földrajzi elhelyezkedésére jellemző, hogy később tavaszodik és korábban jönnek az első fagyok, a tenyész­időszak 3-4 héttel rövidebb, mint az Alföldön. A MagosVölgy ezen túlmenően még mélyebb területen is fekszik, így például a biztonságos terméséréshez a sütőtököt palántáról nevelik, utána ültetik a fűtés nélküli ter­mesztőbe­rende­zésbe.

Más fajokat is folyamatosan termesztésbe vonnak, ezért már telepítettek gyümölcsfákat, de még szeretnének bogyósgyümölcsöket és gyógynövényeket.

A zöldségtermesztő felületet nem kívánják jelentősen bővíteni, céljuk az a további fejlesztésekkel, hogy meg tudják oldani az egész évi zöldségellátást.

Rendszeresen szaktanácsol

Dezsény Zoltán ma már több időt tud kiszakítani a gazdálkodásuk mindennapjaiból más tevékenységekre is, és elindította a havidíjas szolgáltatásukat, melynek során továbbadja az általuk standardizált munkafolyamatokat más kezdő és gyakorló kertészeknek.

Gyakorlati tapasztalataikra támaszkodva nyújt segítséget egy teljes gazdaság felállításához azoknak, akik érdeklődnek ilyen típusú rendszerek iránt, vagy a meglévő gazdaságukat kívánják átalakítani, kiszámíthatóbbá és gazdaságilag stabilabbá tenni, vagy kezdőként szeretnének elindulni a szakmában.

Egyáltalán nem félnek, hogy ezáltal több lesz a versenytársuk, mert látják, hogy ennek a típusú rendszernek az tesz jót, ha megsokszorozza önmagát, hiszen van rá igény.

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet/ Óváryné Fabók Krisztina
Fotó: Kertészet és Szőlészet