Gazdálkodók a Kárpát-medencében: Mihez kezdjen egy fiatal, aki gazdálkodásba vágna?

2023. 11. 19., v – 06:54

Cserge Zsolt szentpéteri gazda a szüleitől vette át a kisgazdaságot. Édesapja tanyáról származik, Martos-Agyagos határából, ahova a mai napig földút vezet. A tanyát az ezredfordulón felújította, gyümölcsöst telepített, kitisztított egy mocsaras részt, aminek a helyén tavat hozott létre, amiből a gyümölcsöst és a zöldségeket is öntözni tudják.

Ma már itt gazdálkodik, 20 hektáron. A szilva, a kajszibarack, az alma és az őszibarack mellett van 1,5 hektár kaszáló is, és a kertészet. Az interjú során a kisgazdaságok és a fiatal gazdák lehetőségei is szóba kerültek.

Európa-szerte napirenden van a mezőgazdasági nemzedékváltás, Szlovákiában is. A Magyar Mezőgazdaság helyi tudósítója Cserge Zsolttal cserélt eszmét a buktatóiról.

A komáromszentpéteri gazdálkodó „túlkorossá” vált, mire sikerült elindítani az országban a fiatal gazdák EU-s támogatási programját.

Mihez kezdjen egy fiatal, aki gazdálkodásba vágna?

Mivel a gazdaság nem nagy, ezért gazdánknak a speciális növények, a zöldségek a fontosak. Főképp paprikával foglalkozik, étkezési paprikák közül termesztenek kosszarvút, alma- és cseresznyepaprikát, azonkívül fűszerpaprikát is. A környéken, Udvardon megmaradt egy nagy múltú fűszermalom, amelyik kimondottan keresi a helyi termelőket, így stabil kapcsolatot tudtak kialakítani velük.

A Vág és Garam közti régió korábban egész Csehszlovákia fő fűszertermelője volt. Sajnos csak volt, hiszen Szlovákiában már csak 20-30 hektáron termelnek fűszerpaprikát, pedig több száz hektár termésére volna igény. A visszaesés érthető, mert ezek a növények nagyon sok kézi munkát igényelnek.

Cserge Zsoltnak még megvan az a csoportja, akik hajlandóak ezt a munkát végezni, ők helyiek, főleg nyugdíjasok. A fiatalok már nem nagyon vállalnak ilyen munkát. Másrészt, a kezdő fiatal gazdáknak az ilyen kis kultúrák jelentik az egyik esélyt, hiszen nem több száz hektárral indulnak. A speciális növények területarányosan nagyobb jövedelmet jelentenek.

Az étkezési paprika egy részét közvetlenül a piacon, a többit viszonteladóknak értékesíti, mert az üzletláncok szlovákiai megjelenésével az addig jól működő felvásárlási rendszer felbomlott. Emiatt a kertészetek is lejtőre kerültek, a kisgazdaságok nincsenek abban a pozícióban, hogy egy üzletláncba bekerüljenek.

A szlovák agrárium új stratégiai terve támogatja termelői szövetkezetek, szervezetek létrejöttét, hogy tárgyalóképesek legyenek az üzletláncokkal. Már vannak jó példák, például a paradicsom-, a burgonya- vagy az almatermelőknél, vagyis főleg azoknál, akik egyetlen speciális termékre összpontosítanak. Igaz, ez esetben is inkább nagyobb termelőkről beszélhetünk. A kisebbek is csatlakozhatnak ilyen szervezetekhez, de kérdéses, hogy milyen erős lesz az érdekérvényesítő képességük, és, sajnos, attól a bürokratikus terheik még ugyanakkorák maradnak. Cserge Zsolt szerint a kertészetek újraéledésére az az egyik lehetőség, ha kialakulnak a beszállítói láncok.

Az agrárium elmúlt két éve tele volt kihívással. 2021-ben elszabadultak a bejövő költségek, jóval gyorsabban nőttek, mint a zöldségek ára. Bár valamivel nagyobb bevételre lehetett szert tenni, de az áremelések zömét az üzletláncok érvényesítették. Idén sem csökkentek az árak, mint a gabona esetében, sőt, mivel a múlt év aszályos volt, így külföldről sem érkezett annyi áru, amennyi leverte volna az árakat.

Cserge Zsolt gazdaságában nincsenek nagy gépek, így nem túl nagy az üzemanyag-fogyasztásuk, műtrágyából is kevesebbet juttattak ki, mint más-kor, be kellett osztani. Átálltak a zöldségek csöpögtető öntözésére, amivel hatékonyabban meg tudják oldani a tápanyag-utánpótlást. Nemcsak a tápanyagokkal, hanem a vízzel is takarékos a rendszer, ami a tavalyi aszály leküzdésében is segített.

A gyümölcsösben idén jelentős volt a fagykár, még a szilvát is megfogta.

Mint fogalmaz, már érezni az éghajlat változását, hamarabb kezdődik a tavaszi felmelegedés, ezért a tavaszi fagyok is nagyobb kárt okoznak virágzáskor. Aktív fagy elleni védekezés nélkül egyre kockázatosabb gyümölcsöt termelni, ezért a sajátja felújítását nem tervezi.

Ma már történelem, amikor hazaköltöztek, megkereste őt Pém Bálint, hogy lépjenek be az ifjú gazdák országos szövetségébe. Cserge Zsolt úgy is tett, és beválasztották az elnökségbe. Bár mostanra elmúlt negyven, így már csak szívében maradt ifjú gazdának, de még mindig kapcsolatban van a szövetséggel. Elmondása szerint a fiatal gazdák támogatása korábban nem volt célkeresztben. A szomszédos országoktól lemaradva, csak 2014-2020 között került terítékre a kérdés.

Szlovákiában kevesebb a kisgazdaság, mint például Magyarországon, másrészt a nagy gazdaságok vezetését, tulajdonjogát nagyrészt azok szerezték meg, akik a rendszerváltáskor 35-45 évesek voltak, és akiknek most kellene átadni a stafétabotot. A kisgazdaságokat viszont nem tartották annyira fontos szegmensnek, illetve bíztak benne, hogy majd beolvadhatnak a nagyokba.

A fiatal gazdák indulását elsősorban a földhöz jutás gátolta. Talán már nem annyira hevesen, mint az EU-csatlakozáskor, de még most is folyik a küzdelem a hektárokért. A helyzetet bonyolítja, hogy az osztatlan közös tulajdonú területeknek egyre több tulajdonosa lett, és a nagyobb tulajdonosok gátolták a kisebbeket területük kivételében. E téren mostanra sokat javult a helyzet, hiszen a támogatások elérése miatt a használati jog rendezése mindkét fél érdekévé vált.

A fiatal gazdák programja furcsán indult. Az akkori miniszter még a támogatási koncepció elfogadása előtt beharangozta azoknak a fiataloknak a támogatását, akiknek a vállalkozása ötévesnél fiatalabb. Az Állami Földalap is meghirdette, hogy állami földeket adna bérbe a fiatal gazdáknak. Emiatt sok ifjú gazda engedélyt váltott ki. A Vidékfejlesztési Program elfogadásakor azonban kiderült, hogy csak az jogosult a támogatásra, akinek maximum kétéves vállalkozói múltja van, az első pályázati felhívás szerint pedig már csak az volt jogosult, aki a pályázat meghirdetése után alapított vállalkozást.

Cserge Zsolt úgy véli, ezzel nagyon sok ifjú gazdajelöltet megtévesztettek.

Ennek ellenére az első, 2015-ös felhívásra több mint kétezren pályáztak, és csak hatszázra volt forrás. A kifizető ügynökség sem készült föl ennyi pályázat kezelésére, ezért még az ő kifizetésüket is csak 2018-ban kezdték meg. Az ifjú gazdák szervezete kezdeményezte, hogy csoportosítsanak át pénzt a programba, és újra megszólították a forráshiány miatt nem nyerő pályázókat. Sokan nem éltek már az új lehetőséggel, mert más megélhetést választottak, vagy mert addigra túlnőtték a kiírás szerinti standard termelési értéket, amit szigorúan 50 ezer euróban határoztak meg.

A későbbi pályázatokban ez, szerencsére, megszűnt. Érthetetlennek tűnik, de sokan emlegetik, hogy komoly lobbizás folyt azért, hogy a több mint 40 milliós program megbukjon, és hogy a költségvetését más területre csoportosítsák át – amellett, hogy sokan nem szerettek volna új szereplőkkel versengeni a Földalap földjeiért folyó versenyben. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy sok olyan pályázó volt, aki se területtel, se indulótőkével nem rendelkezett, csak az 50 ezer eurós támogatást látta.

A program valójában azoknak segített, akiknek volt valamilyen családi kötődése a mezőgazdasághoz, például ahol az apa átadott valamennyit az általa használt területből a fiának, hogy pályázhasson.

Ugyanis 50 ezer euró kevés az induláshoz, főleg, ha abból csak 35 ezret lehet megkapni az első részletben. Cserge Zsolt szerint ennyiből úgy elindulni, hogy valakinek nincs földje, gépe, esetleg még szakmai tudása sem, az eleve kudarcra van ítélve.

A fiatal gazdák most újra bizakodhatnak, mert a következő tervezési időszakban már nagyobb támogatásra számíthatnak. Az előző tervezési időszakban az agrárköltségvetés maximum 2 százalékát irányozták elő fiatal gazdák támogatásá-ra, a jelenlegiben viszont minimum 2 százalékra változott a feltétel. A különbség érzékeltetésére: a fiatalokra ténylegesen elkülönített összeg eddig az agrárbüdzsé 0,7 százalékát tette ki.

Cserge Zsolt szerint nehéz azt várni a vállalkozásukat évtizedekig építő szülőktől, hogy a generációváltás kedvéért visszább húzódjanak, miközben még éreznek magukban energiát a munkához. Az irányítás jogának átadása mindig is érzékeny téma volt, évszázados probléma. Csakhogy régebben nem volt más lehetősége a fiataloknak, mint hogy kivárják az idejüket. Nem volt annyi lehetőségük, mint ma, hogy munkát és vele életmódot váltsanak. Pedig az idősebb gazdákkal találkozva mindegyikről lerí a büszkeség, amikor elmondhatják, hogy van, aki továbbviszi a gazdaságukat.

 

Forrás Magyar Mezőgazdaság/Matus Tibor
Fotó: Magyar Mezőgazdaság