Mesevilágba invitál a turai Minimutti birodalma

2023. 12. 16., szo – 08:46

Edina vágya az, hogy szívvel és lélekkel készített kicsikéi épp olyan örömet tudjanak okozni mindenkinek, aki a kezébe veszi őket, mint neki szereznek, amikor gondos kezeivel készíti őket.

Barnáné Hubert Edina vagyis Minimutti Turán nőtt fel, jelenleg is ott él a férjével és két gyermekével Fannival és Gergővel. Hatvanban dolgozik egy logisztikai cégnél, ahol a minőségbiztosítási területen képviseli munkaadóját.

Azonban amikor Edina végez az aznapi munkájával, kezdődik az igazi varázslat. Hazaérve, csodálatos birodalma ajtaját kinyitva, egy különleges világba cseppen, ahol többek között kedves arcú dínók, pihe-puha ruhácskába bújt egérkék, hosszú fülű nyuszik, bölcs arcú baglyok vagy épp nyúlánk lábú rénszarvasok várják őt széles mosollyal az arcukon. Ez a világ pedig az, ahol igazán jól érzi magát, ahol kedve szerint alkothat. Gondos kezei között születnek meg a bájos arcú, ölelni való, pihe-puha kicsikéi.

A kézműveskés szeretete hosszú évekre nyúlik vissza Edina életében, ami mindig megnyugtató perceket és kiteljesedést adott a számára.

Volt hogy festettem, gyöngyöt fűztem, gyertyát díszítettem, korábban is szükségem volt arra, hogy alkothassak valamit. Szerencsés vagyok, mert nagy családunk van, és soha nem volt probléma a gyermekeim  felügyelete, így a főállásom mellett, hétvégenként rendezvényeken is tudtam dolgozni. De amikor felütötte a fejét a Covid, minden és mindenki  be volt zárva, valamit kellett csinálnom. Jött a Karácsonyi időszak, és elkezdtem manókat készíteni. Meglepetésemre mindet elvitték, és még további darabokat is rendeltek. Addig kézzel varrtam mindent, de láttam, hogy ezt nem fogom bírni, így elkértem édesanyám varrógépét. Soha nem varrtam addig, de tudtam, hogy van ilyen gép is. Anyu segített, megmutatta hogyan kell használnom. Amikor vége lett ennek a karácsonyi időszaknak, kicsit kétségbe estem, hogy most mit fogok csinálni. Elkezdem keresgélni hogy mi legyen következő projektem. Megszületett a keresztlányom, és neki készítettem egy babafészket, a neten fellelhető videók alapján. És itt kezdődött minden, mivel kezdett tudatosulni bennem, hogy ez a varrásos dolog nem csak egy fellángolás, én ezt imádom csinálni, szóval keresgélni kezdtem mi legyen a következő dolog amit el fogok készíteni – mesélte el a kezdeti lépéseit a Sokszínű vidéknek.

Edinát szó szerint rabul ejtik az anyagok puha tapintása, azok sokfélesége. Számára kihívás, hogy egy-egy darabka anyagból mit tudna kihozni, mit tudna belőle alkotni, ami aztán egy csillogó szemű kisgyermek kezébe kerül, akinek az arcára mosolyt varázsol vele.

A gyerekeknek készült dolgokban tudom az anyagok sokféleségét megmutatni a legjobban. A  termékeimre kapott reakciók  a gyermekek részéről mindig őszinték. Imádom látni, hogy mennyire tudnak örülni a dolgaimnak. Fantasztikus érzés amikor egy anyuka képet küld, vagy levelet ír, hogy mennyire szereti és ragaszkodik a gyermeke az általam készített dolgokhoz. És amikor egy felnőtt veszi meg magának mondjuk az egérkémet, mert igaz, hogy neki még nincs gyermeke, de ’beleszeretett’, vagy mert gyermekkorában szeretett volna valami hasonlót ,de nem kaphatta meg – részletezte, hogy mi az ami ösztönzi őt és, ami számára is boldogságot ad, éppen úgy, mint annak, aki az ő alkotását tartja a kezében.

Edina alkotásai vagy, ahogy ő hívja a kicsikéi, azért olyan különlegesek, mert szívvel-lélekkel készülnek és kezének a gondos munkáját dicsérik.

A kis figurákat 100 %-ig én készítem, vannak olyan részeik amiket géppel tudok varrni, de rengeteg apró részlet van, amit kézzel kell rögzítenem. A kicsikék ruháit többnyire én varrom, bár van néhány olyan eset amikor meglátok egy kis pulcsit készen, és tudom, hogy ez mennyire jó lenne mondjuk egy fiú egér karácsonyi  öltözetéhez. Vannak nagyobb termékek mint pl. a nagy álló húsvéti nyuszik, manók, vagy a rénszarvaspár. Ezek elkészítéséhez a férjem segítségét kérem. Ő készíti el a vázukat és a talp részt. Sokszor úgy vannak felöltöztetve, mint egy kisgyermek, így általában az ő ruháikat nem én készítem – avatott be a szebbnél-szebb alkotások minden titkába.

Edina nagyon sok időt tölt a kicsikéivel, hiszen szó szerint az ő gondos kezei között születnek meg. Minden piciny részletüket aprólékos munkával alkotja meg, amihez bizony idő kell. De, amikor azt csinálja az ember, amit szeret és azt teljes odaadással teszi repül az idő.

A figura formájától, bonyolultságától függ, hogy mennyi idő alatt tudom elkészíteni. Ha az egérkéket és a nyuszikat nézzük, akkor 3-4 óra is lehet míg elkészül. De egy egyszerűbb formanyuszit el tudok készíteni 1,5 óra alatt. De a nagy álló rénszarvasoknak a készítése  6-7 órát is igénybe vehet. A kicsikék készítésével akkor tudok foglalkozni, ha hazaértem a munkából. Szerencsére az otthoni dolgokban, mint pl. a házimunka, nagyon sokat segít a családom. Így, ha készülök egy rendezvényre vagy sok megrendelésem van, akkor mindig számíthatok a támogatásukra – részletezte, mennyi idő az, ami alatt elkészült egy-egy bájos alkotás.

Az első élménye a manókhoz fűződik, majd szépen sorban egyre többféle kicsike született meg a gondos kezei között, amikről így mesélt.

Leges legelőször manókat készítettem, amikre így visszagondolva nagyon szörnyűek voltak. Aztán jöttek a libák és a dínók. A dínókat imádom még most is készíteni. A keresztlányomnál láttam egy kisegeret,  ami nagyon megtetszett, de úgy gondoltam ha ezt-azt megváltoztatnék rajta akkor sokkal cukibb lenne, így elkezdem elkészíteni egy sablont, az alapján  levarrtam a figurát, de ha  nem volt még az igazi, akkor addig készítettem a sablont és varrtam az újabb modellt, amíg azt nem éreztem, hogy  ez az ami a fejemben volt – osztotta meg, hogy szerez ötleteket, és azokat milyen módon valósítja meg, hogy az teljes mértékig tükrözze az elképzelését.

Edina gyönyörű alkotásainak hamar híre ment, hiszen oly annyira egyediek és olyan odafigyeléssel készülnek, hogy párjukat nem igen találni. Minden egyes figura kellemes tapintású, bájos arcú, mindenkit egy szempillantás alatt magával ragad legyen az gyermek vagy felnőtt. Minimutti ez áll, minden kicsikén, ami egy különleges név.

A választott márkanevemet a két gyermekemtől kaptam. Amikor kicsik voltak néha Muttinak szólítottak,  ha nagyon szerettek volna valamit, vagy csak kedveskedni akartak, akkor pedig Muttikának vagy Minimuttinak. Ezt én nagyon szerettem, olyan cukin hangzott a szájukból, és persze ezzel mindig le tudtak kenyerezni. Így amikor eljutottam oda, hogy szükségem lenne egy márkanévre, nem volt kérdés számomra, hogy mi lesz az én márkanevem – avatott be, hogyan született meg a Minimutti név, ami épp olyan különleges, mint a viselőjük, a szebbnél-szebb kicsikék.

A különlegesség pedig abból fakad, hogy olyan dolgokat szeret készíteni amik az övéi, amikor szabadon tud szárnyalni minden megkötés nélkül, úgy álmodva és alkotva meg a kicsikéit, amilyennek ő szeretné. Edina szívéhez legközelebb a dínókat ábrázoló alkotásai állnak, úgy érzi azért, mert az elsők között kezdte el készíteni őket, és nagy sikert is arattak.

Ötletet bárhonnan meríteni tud, egy a fontos, hogy felkeltse az érdeklődését és a szívébe lopja magát, ha ez a két dolog teljesül akkor meg is próbálja elkészíteni. Azonban soha nem úgy, ahogy azt látta, hanem saját maga világára hangolva. A készítés során a kicsike Minimuttissá változik Edina szerető és gondos kezei között.

Az ünnepek az alkotásaira is hatással vannak. Húsvét közeledtekor a hosszú fülű, mosolygó arcú nyuszik születnek meg, ősszel a pihe-puha vörös bundás rókák, ilyenkor karácsony táján pedig csinos ünneplőbe bújt egérkék, a rénszarvasok látják meg a világot, hogy csepp kezek között lelhessék meg az új otthonukat.

Nagyon szeretem ezt az időszakot, jól esik bekuckózni és így készíteni a dolgokat. De a kézműveseknél ez az időszak elég pörgős. Sokan már augusztusban el tudják kezdeni a készülődét erre a szép ünnepre. Nálam ez nem nagyon sikerül. Nekem szükségem van, hogy megérintsen a Karácsony szele. Ezért én csak november fogtam hozzá a karácsonyi hangulatú dolgok készítéséhez. Le is vagyok maradva rendesen, ezért az év vége igencsak mozgalmas lesz. Ilyenkor szeretek egy  kicsit más dolgokat is készíteni, pl. apró asztali díszeket persze ezekben is textil a főszereplő – osztotta meg a karácsonyhoz kötődő érzéseit.

Edinának egyetlen fontos célja van, ami nem is igazán cél, inkább vágy, ez pedig nem más, mint az, hogy a szívvel és lélekkel készített kicsikéi épp olyan örömet tudjanak okozni mindenkinek, aki a kezébe veszi őket, mint neki szereznek, amikor gondos kezeivel készíti őket. Titkos terveiről és álmairól pedig így mesélt.

Ha meg kellene határoznom, hogy mi a hosszútávú célom, akkor azt mondanám, hogy jó lenne ha külföldön is be tudnék mutatkozni. A következő álom pedig, egy saját műhely, ami idén karácsonyig ha minden jól megy el is fog készülni. Apró célokat szeretek kitűzni, és nem akarok sürgetni semmit. Az első vágyam is egy ilyen volt, mégpedig az, amikor szerettem volna az anyu varrógépét lecserélni, egy sajátra, ez sikerült, majd egy ipari gépet szerettem volna, hála az égnek ma már ezen készülnek a kicsikéim.

A fotón szereplő alkotásokat és a cikkben szereplő fotókat Barnáné Hubert Edina készítette, akinek a további munkái figyelemmel követhetőek a Minimutti Facebook oldalán.

 

Forrás: Sokszínű Vidék/ Miskolczi Timea Panny
Fotó: Csilla fotó