Tokaji Sándor és felesége, Anikó 2022 decemberében költöztek Szolnokról a tiszakécskei Harmónia Tanyára. A házaspár még kezdőként kísérletezik, törekszik az önellátásra és idomul az alföldi környezethez.
Egy év alatt szabadtartásos, újabb nemzedékké szaporodó baromfiállományuk, vályoggal és hagyományos építészeti alapanyagokkal felújított tanyaházuk, vermük és a tanyasi lét iránt érdeklődőket tanító Youtube-csatornájuk lett.
A házaspár még kezdőként kísérletezik, törekszik az önellátásra és idomul az alföldi környezethez. De idén már volt édesburgonya a bakhátban, és a homokot termőre fordító mélymulcsból, magaságyásokból saját savanyúságok és mindennapi zöldségek teremtek. Rövid idő alatt tanulságaik is lettek, például hogy a tökfélék a mélymulcsot kedvelik jobban.
– Először csak kevés állattal kezdtünk, és amikor megismertük a libatartás fortélyait, vettünk még négyet, majd csirkéket is. Most arra próbálunk figyelni, hogy legyen elegendő szaporulatunk, ne kelljen vásárolnunk – meséli Anikó, aki kutyakozmetikusként dolgozik a tanyagondozás mellett. Szerinte azért tudtak egy év alatt egy működő tanyát megvalósítani, mert Sándor ceremóniamesterként szabad hétköznapokkal gazdálkodhat. Amíg stabil gazdasági láb nem lesz a tanyából, megtartják a polgári foglalkozásukat is. Amikor arról kérdezem őket, megálmodott számításaik bejöttek-e, illetve hiányzik-e valami hátrahagyott városi életformájukból, csak nemleges válaszokat kapok. Jövőjüket tovább álmodják, most fűszerpaprikát szeretnének termeszteni, amihez már csak az öntözőrendszer és talaj-előkészítés kell. Tervben van még az ír farkaskutyák szaporítása is, többször el is hangzik, hogy „nekünk a kutyák az elsők”, most két agár és két dobermann él az ír farkas mellett.
Fürjek és gyöngytyúkok
Nem gondolkodnak még termékeik eladásán, a termelői piacok helyett a tanyán tartott workshopokra és önmaguk élelmiszer-ellátására koncentrálnak. Erre elég a napi négy-öt fürjtojás, amit a házaspár nyersen vagy füstölt formában, olajban elrakva fogyaszt.
– A fürjtojás nem ismeri a szalmonellát. Súlyban három-négy fürjtojás ad ki egy tyúktojást, de a beltartalmi értéke sokkal nagyobb, mint a tyúktojásnak – mondja Sándor, aki bontott téglából, vályogból épített banyakemencét a tojások füstölésére. A szűz olívaolajban elrakott tojások három hónapig fogyaszthatók, fő- vagy előételként. Sándor fokhagymával és chilivel ízesítettet készít, de egyéni ízlésétől függően készíthető másképpen is.
Az állattartás három ajándék gyöngytyúkkal indult. Egy kakast és két tyúkot kaptak, de miután másnap három tojást találtak alattuk, visszaszóltak a tenyésztőnek, és lett egy 37 tojás keltetésére alkalmas gépük is. A kikelő tizenöt csibe, Sándor megfigyelései szerint sokkal bizalmatlanabb, távolságtartóbb még felnevelés után is, mint a házi tyúk. „De ha együtt tartjuk a házi tyúkkal, nem repülnek el, sőt, vannak, amik beülnek velük éjszakára az ólba, pedig a gyöngytyúkok a fákon, felgallyazva alszanak.” A házaspár rendszeresen vágja a szabadon tartott állatok szárnyát, a ragadozók ellen a kutyák és a dupla kerítés vált be eddig. Azért is hagytak a baromfiudvarban ághalmokat, mert a gyöngytyúk nem az ólban, a fészekbe, hanem a homokba ásott üregbe tojik szívesen.
Tojásaik sárgája világosabb, ami élénkebb színű piskótát és tésztát ad. Vad természetük különös, egzotikus ízükben is megmutatkozik, Sándor sem tudja mihez hasonlítani az aromáját, a gyöngytyúklevest szerinte meg kell kóstolni.
Természetes építészet
A tanya felújításához csak természetes anyagokat: vályogot, fát, bontott téglát és meszet használtak. Egyedül a verandát építtették hozzá a háromosztatú parasztházhoz, ami a nyári meleget tompítja, mellette befogja és hangulatosan csinosítja az épületet.
– Sokszor van rossz érzés az emberekben, mert a düledező, patkányrágta házra gondolnak a vályogot meghallva, de jó ízléssel és szakszerűen felhasználhatók azok az anyagok, amiket kétszáz éve ide találtak ki – véli Tokaji Sándor.
Ezért a szakértelemért ment Sándor „vályogos táborokba” tanulni, amikhez hasonlót nyáron már ő is tartott a tanyán. Így beállt a kezébe a szalma, a vályog mennyisége, kiismerte melyik fajta homokot milyen arányban, hogyan használja a nyári konyha falaihoz vagy a kemencéhez.
– A vályog kiváló hőtároló, tehát a nyáron felvett meleget télre megtartja, a téli hideget megőrizve pedig nyáron hűvös marad a ház.
A vályog legnagyobb ellensége a víz, tehát ha nincs jól körbecsatornázva, vagy alacsonyabb területen fekszik a ház és ezért aláázik, akkor tönkremehet. A szárazsága miatt mindig ideális mennyiségben tud felvenni a levegőből párát, és amikor szükség van rá, ezt kiadja. Ez a pára a modern építőanyagoknál egészségre káros illóanyagokat szivárogtat ki, persze az engedélyezett határértékeken belül, de azt senki nem mérte még meg, milyen hatása van, ha ezeket az építőanyagokat együtt használjuk. A hatvancentis vályogfalak nemcsak egészségileg nyújtanak emberbarát környezetet, hanem hőtartó képességük is nagy, így a házaspár még október közepén sem fűti be a cserépkályhát, ami az áramhálózatról való függetlenedésen túl az otthonosság meleg biztonságát is megadja.
Sándor fából épített vermet, ahol borkört tart
Tokaji Sándor még tanyára költözésük előtt elkezdte építeni a Harmónia Tanya „márkát”. Facebook-csoportot és Youtube-csatornát indított, az érdeklődőkkel megosztotta, természetes anyagokkal hogyan zajlik a régi tanyaépület felújítása. Így könnyen gyűltek résztvevők a veremépítő, szabadtartásos baromfi workshopra, vagy a vályogos táborra, ahol egy közel 100 éves épület vályoggal való renoválását tanulhatták meg a mesterektől. Sándor hangsúlyozza, nála nincs célcsoport, bárki kíváncsi lehet arra, hogyan kell fürjtojásfüstölőt építeni, vagy csak belelátni a tanyasi mindennapokba, még ha ez a hibáik felmutatásával is jár. De ezeket a hibákat el kell követni ahhoz, hogy a következő generációknak már ne kelljen. És ahogyan a hibákhoz munka kell, a munkához hibák, Sándor a sokféle tennivalót is egyfajta szabadsággal együtt járónak látja.
– A barátaimnak azt mondom, mindennap azt csinálok, amit akarok. De ez úgy igaz, hogy amikor hajnali ötkor kijövök, és elláttam az állatokat, utána eldönthetem, a sokféle tennivalóm közül melyikhez van leginkább kedvem.
És a rengeteg dolog elvégzéséhez igyekeznek más, a tanyán elegendő időléptékkel élni, megelégedni azzal, amit már felépítettek. Sándor ezt úgy fogalmazza meg:
„Több még a terv és a cél, mint ami megvalósult, de én azt gondolom, hogy így is nagyon gyors ütemben haladunk.”
Forrás: Kistermelők Lapja/ Kósik Dorka Liza
Fotó: Kistermelők Lapja