Burgonyasiker – homokon és vízen

2024. 02. 27., k – 08:47

Hadák Márk Bugyin él, ahol intenzív kertészkedéssel foglalkozik. Amikor leérettségizett, nem a kor divatos szakmáit kezdte keresni, hanem az akkor éppen nyugdíjba vonuló anyai nagypapájától, Pamuk Lászlótól átvette az addig bejáratott gazdaságot.

A fővonal a burgonya volt korábban is, ez folytatódott, de mellette a hűtőházak számára elkezdett brokkolit termeszteni. Ez még a múlt évszázadban történt, amikor volt elegendő munkaerő, ez az állítás azonban ma már nem állja meg a helyét. Ez a család sohasem volt téesz-tag, mindig egyéni gazdálkodókként boldogultak. A 2000-es évek elején, amikor divatba jött a burgonyachips, a nagypapa arra váltott. Ezt eleinte Zircre, a Chiónak adták el, de miután bevezették a chipsadót, a vállalat köszönte és befejezte a gyártást.

Még abban a szezonban megkeresték őket a bukaresti Lay’s gyártól, mert közismert volt róluk, hogy elég nagy területen és intenzíven termesztenek burgonyát. Oda közel 10 évig szállítottak, mígnem Hadák Márk elkezdett egy kicsit mozgolódni. A bukaresti üzlet eleinte jól ment. A romániai gyárban Pamukék krumplijával indult a szezon, őket azért is megtartották, hogy a korai szegmenst így könnyebben kitölthessék. Bugyin ugyan homokon termelnek, az itteni talaj azonban közel sem olyan rossz, mint az ország némely más részén. Barna talajnak hívják, a leggyengébb minőségtől ez azért jobb, s különösen előnyös a burgonya előállítására, mert ebben a földben a gumók szép simára nőnek meg.

Az új szerződést a nagypapa 2012-ben már nem akarta aláírni, mert a kapcsolat korántsem volt olyan üdvözítő, mint annak előtte. Hadák Márk, mint érettségiző diák viszont azt javasolta, hogy mégse dobják el ezt a Lay’s-együttműködést, mert a gyár, a PepsiCo egy óriási cégcsoport, stabil, biztos anyagi háttérrel. A kérdés csak az lett, hogy mennyit fizetnek és az mire elég. Egyre inkább az derült ki, hogy a bevételek, amit a bukaresti gyár fizetett, nem nagyon fedezték a termelés költségeit.

Amikor Hadák Márk befejezte a gimnáziumot, a következő szezonban már elkezdte a gazdálkodást. Korábban főiskolát tervezett, ehelyett összejött levelezőn a mezőgazdasági technikum Kunszentmiklóson. Ezt követően 2014-ben a fiatal gazda pályázaton nyert 40 000 eurót, ami akkor 12 millió forintot tett ki. Ehhez egy mai hozzáfűzés: jelenleg legfeljebb egy ekét adnának érte. Viszont főállású egyéni vállalkozóvá lett, és 2015–2020 között változatlanul termelte a chips burgonyát. Akadt olyan esztendő, amikor a termőterületet megkétszerezték és 60 hektáron burgonyáztak. Ehhez bérelni is kellett földet, ami az idő tájt hektáronként körülbelül 150 000 forintot tett ki. A kertészek általában 50-70 000 forinttal nagyobb bérleti díjat adtak, mint a szántóföldesek, mert ezek a területek a faluhoz mindig közelebb helyezkedtek el, s jobbára még öntözhetőek voltak.

Csakhogy valami egyre inkább nem passzolt a penna körül. Év végén mindig azt érezték, hogy bár rengeteget dolgoztak, az eredmények naturáliában kifejezetten jók, de a pénz, főleg az eredmény valahogy hiányzott. Ez az üzlet egyre inkább kezdett nem kifizetődővé válni. Rájöttek, hogy nem jó megoldás az, amikor 2-3 évre előre szerződésben rögzítik a kötelmeket és a felvásárlási árakat is. Nagy fordulatra akkor határozta el magát Hadák Márk, amikor a műtrágya ára hirtelen elszállt, vele együtt a többi költség is nagyon megugrott. Végül is döntött, és abbahagyta a Lay’s-szel való üzletelést és az egylábon állás helyett elkezdett több növénnyel is foglalkozni.

Először fejes káposztát ter­mesztett Vecsésre és a sava­nyítóknak adta el.

Aztán a kínálatot kibővítette céklával, természetesen ezeket a növényeket is öntözte.

Amikor 2020-ban végérvényesen befejezte a chipsburgonya-üzletet, a krumplival nem hagyott fel, hanem áttért az étkezési burgonya termelésére. Akkoriban nagyon nevezetes fajta volt a Red Scarlet, a holland HZPC fajtája, amit idehaza Wendler István cége forgalmazott.

Azért is ment könnyen a váltás, mert a piac azt igazolta vissza, hogy ennél a termesztési módnál könnyebb érvényesíteni a tényleges és valós költségeket. Ugyan szabadpiacról volt és van szó, de kiderült, hogy ez a fajta áru mindig megtalálja a maga vevőjét. Bugyin és környékén egyaránt jól ismertek a termelők, akik viszont tudják, hogy a különböző áruházaknak kik a legfontosabb beszállítói. Ők azok, akik egész évben ellátják az áruházakat, és így az étkezési burgonya könnyen megtalálja a maga vevőjét.

Hadák Márk szerint az áruházi beszállításhoz is nagyon komoly felkészültség, ismeret és megfelelő háttér szükséges. Ez a munka afféle mindennapi kötöttség, ott folyamatosan jelen kell lenni. A termelő maradjon a maga kaptafájánál, arra koncentráljon, az értékesítésnél pedig azokkal a kereskedőkkel tartson kapcsolatot, akik az év minden napján beszállítanak az áruházakba. Ennek a munkának is megvan a kialakult rendje és rendszere.

Az étkezési burgonya annyira beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hogy 2021-ben már híre sem volt a chipsburgonyának.

Az új irányzat az étkezési burgonya termesztése és mellette alapanyag-előállítás a vecsési savanyító üzemek számára. A fejes káposztát és a lapos hasábnak valót 2-3 év elteltével már úgy ültette, hogy a feldolgozói igényeknek a lehető legjobban megfeleljen. Valaha Vecsésen, akik savanyítottak, azok általában termeltek is. Mára ez a két dolog teljesen különvált. Hadák Márk kapcsolata a vecsési feldolgozókkal évről-évre szorosabb, mára az ültetési tervet is ahhoz igazítja, ahogyan a feldolgozó az alapanyagokat kéri. Legyen több savanyú karácsonyra és húsvétra, akkorra mindig tudjon nagyobb mennyiségeket beszállítani.

A burgonyatermesztés közben Hadák Márk folyamatosan nyitva tartotta a szemét, tanult, figyelt. Wendler Istvánnak, mint a HZPC magyar képviselőjének közismerten nagyon megbízható fajtái voltak a köztermesztésben, és ezeknek a minősége nagyon megfelelt az ő igényeinek, amikor áttért az étkezési burgonyára. Mint termelőnek, számára nagyon fontos, hogy minden évben megbízható, kiváló minőséget szállítanak, rájuk lehet alapozni, lehet rájuk számítani. A megbízhatóság és a kiszámíthatóság legalább olyan fontos érv, mint bármelyik más jellemző tulajdonság. Személyesen még nem is ismerték egymást Wendler Istvánnal, hozzá a HZPC fajták vitték el, mint érdeklődő termelőt. Természetesen a Red Scarlet-tel kezdett ő is, ez még ma is etalon, a piros fajták között minőségben is verhetetlen.

Amikor pedig sárga burgonyára is jelentkezett az igény, akkor az ugyancsak korai Colomba-t ajánlotta Wendler István. Kizárólag és csakis úgynevezett kékcímkés vetőgumót vásárol, tehát a legjobb minőséget, s teszi ezt minden évben. Az ő vetőgumóigénye hektáronként 2,5-2,6 tonna, ezért 30 hektárra három kamionnyit vásárol. Kamiononként 19 big-bag zsákban szállítják, minden zsákban 1250 kilogramm vetőgumó van, azaz egy kamion 23,75 tonna szaporító anyagot szállít egyszerre.

A fajtaválasztásnál döntő, hogy a gumó szép formájú, jó színű és darabos legyen. Erre mondják, hogy piacos az áru. Nálunk ma a minél darabosabb burgonyát imádják, ezzel szemben a hollandok és a németek az apróbb burgonyát keresik étkezési célra.

Korábban a gazda már november-decemberben kiszámolta, hogy mennyi az igény, és leadta a rendelést. Most főként a helyszűke miatt és azért, hogy a tél folyamán ne kelljen a csomagolással foglalkozni, legutóbb már azt kérte, hogy ne vigyék ki karácsony előtt a vetőgumót. Inkább felárat fizet a többlet tárolásért, de a vetőmagot csak február végén kéri. Nála ezzel a módszerrel elhanyagolhatóvá válik a romlandó rész, s ezt hajlandó a vásárlási árban elismerni.

Ezek után lássuk, mibe kerül, és mit hoz a burgonya a gazdának.

Hihetetlen jó érzés és megnyugtató olyan gazdálkodóval beszélni, aki minden kérdésre pontos, egzakt választ tud adni, úgy, hogy utólag sem kell azt korrigálni.

A chipses korszakban a föld bérleti díja még 150 000 forint volt, ma a faluhoz közeli részhez 1 hektárért 250 000 forintot kérnek ilyen címen. Ami pedig a gazdálkodás részleteit illeti, ott elég vastagon fog a ceruza, sajnos nem a termelő hibájából. A talajelőkészítés, amiben benne van a szántás a hektáronkénti 40 000 forintjával, vagy a vetőágy-készítés összesen 100 000 forintba kerül. Istállótrágyát a terület nitrátérzékenysége miatt nem használnak, helyette megy a hektáronkénti 1 tonna NPK, hangsúlyosan káli túlsúllyal. Ez az utóbbi a sikeres burgonyatermesztés alfája és ómegája. Az elmúlt 2-3 évben az NPK-t tonnánként 100- 150 000 forintért lehetett megvásárolni, legutóbb ez tonnánként 350 000 forintra ugrott fel, úgy, hogy a tápelemarány 4:17:41. Még a chipstermesztésnél megtanulták, hogy a jobb szárazanyagtartalom eléréséhez nagyon sok káli szükséges, most, ha lehet, még ezt is igyekszik túladagolni.

Tavasszal, amint a szántott terület elkezd pirkadni, száradni, de még van talajnedvesség a felsőbb rétegben is, akkor kezdik a talajzárást és a magágykészítést.

Forgóboronával, talajmaróval dolgoznak, attól függően, hogy mi az igény. Ha a szántás nagyon kiszárad, azt már nem lehet úgy eldolgozni, hogy a burgonyának is jó legyen. Bár volt olyan a praxisukban, hogy márciusban még havat lapátoltak, de a burgonyát legtöbbször március 15. és április 1-je között szokták elültetni. Ehhez 4-soros gépet használnak, a 3 méteres szélességre 75 centiméteres sortávolságot tartanak. A burgonya ültetéséhez igen nagy eszközparkkal kell kivonulni, főleg, ha az egészet a sárgarépa vagy a vöröshagyma vetéséhez hasonlítják: oda elég 20 hektárra egy cipősdoboz, amiben a vetőmagot kiviszik magukkal. A burgonya ültetéséhez legalább 3 traktor kell, azonkívül pótkocsik, vetőgép, fronttartály, kitológémes traktor.

Az ültetéssel egymenetben történik meg a talajfertőtlenítés is. Az ültetés kiemelt jelentőségű, naponta legfeljebb 5-6 hektáron dolgoznak. Lehetne ez több is, de Hadák Márk a legszigorúbban odafigyel az ültetőgép sebességére. Ez óránként maximum 4-5 kilométer lehet, semmivel sem több. Nagyon fontos eltalálni a tempót, hogy amikor a vetőgumó a vetőárokba jut, nehogy továbbguruljon. Ellenkező esetben tőszám-egyenetlenség lép fel, ami gondot okoz, tartják magukat a 30 centiméteres tőtávhoz, ám ez függ a vetőgumó méretétől is. Idén már biztos, hogy a tőtávon bővíteni kell, mert a tavalyi vetőgumó-előállítás Hollandiában nem jól sikerült. Kevés volt a kötés, emiatt a vetőgumók a szokásosnál nagyobbra nőttek. Az elmúlt évtizedben olyan nem történt, ami most, hogy kötelezően kellett vásárolni 55-60 milliméteres vetőgumót. A bevett méret is általában 35-55 milliméter, de idén ez nem megvalósítható. Ebben az évben például úgy adtak egy kamionnyi Red Scarlet-et, hogy az egyik fele 35-55, a másik fele pedig 55-60 milliméteres. A vetőgumópiacon őrületes harc alakult ki, mert nemcsak darabosabb lett a gumó, hanem az igényekhez képest hiány is mutatkozik.

Amikor a gépi költségeket számolják, akkor az hektáronként körülbelül 150 000 forintot jelent, főleg az energiaigénye miatt. A talajfertőtlenítés átlagosan 50 000 forintba kerül, a vetőmagért pedig hektáronként minimum 1 060 000 forintot kell leperkálni.

Az órabér Bugyin 2000 forint, azalatt nincsen már megbízható munkaerő. Az ültetőgépre is kell két dolgozó, hogy az ültetőkanalak soha ne mehessenek üresen, az ő együttes bérük naponta eléri az 50 000 forintot. Az ő költségük megtérül abból, hogy nem alakul ki tőhiány a termőburgonyában, mert egy ember oda tud figyelni két vetősorra, s a kezében mindig ott a vetőgumó, amit oda tesz, ahol hiányt észlel. A másodlagos bakhát kialakítása előtt patentkálit juttatnak ki a burgonya termőterületére, mint pótlólagos tápanyagot, ezzel a műtrágyával még magnéziumot is juttat a növény alá, ami ugyancsak hasznos a gumónövekedéshez. Ezután indul meg az öntözőberendezés gerincvezetékének kiépítése, miközben az alapgyomirtást is végrehajtják.

Bauer berendezésekkel dolgoznak, 50 méteres öntözőkonzolokkal felszerelve. A konzol két végén a két szélső fúvókával együtt összesen 54 métert tudnak beöntözni, és ehhez jól passzol a permetezőkeret, ami 27 méter széles. Az öntözéshez 6 méteres gerincvezetéket építenek ki hidránsokkal, a vizet kutakból szerzik. Amíg a lomb nem zár össze (és nincs eső), addig az öntözővíznorma 15-20 milliméter, majd a virágzástól a betakarításig átállnak a 30 milliméteres vízkijuttatásra. A burgonya öntözésénél a tenyészidőszakban legalább 250 milliméter vízzel kell számolni, és ehhez a gázolaj hektáronkénti költsége önmagában meghaladja a 250 000 forintot.

A csévélődobok computervezéreltek, napelemmel vannak felszerelve, és még azt is kiírják a gazdának, hogy mikorra, hány órára húzzák be az öntözőszerkezetet. A felülkezeléshez oda kell figyelni a burgonyabogárra, a burgonyavészre, és nagy falat a gombaölő szeres védekezés. Május közepétől 8-10 gombaölő szeres kezelés szükséges, aminek az anyagköltsége hektáronként 250 000 forint, ebben a kontakt és a felszívódó szer ára található meg. A gyomirtókezelés (0,9 kg Sencor) 25 000 forintba kerül.

A betakarítás akkor kezdődik, miután megrogyott a burgonya szára, elejti a zöld színét, sőt, megrozsdásodik.

Ezután már öntözővizet nem adnak, hogy a gumóknál a babásodás be ne induljon. Ám amikor nagy melegek jönnek, hűteni kell a talajt, ilyenkor 8-10 milliméter öntözőnormával dolgoznak. Ha ez elmaradna, akkor a talajban a krumpli meg is főhetne, és ezért a gumók betakarítás közben nagyon sérülékennyé válnának. Hadák Márk 2017-ben vásárolt egy 2 soros Grimme SE 150-60-as burgonyabetakarítót, aminek az akkori értéke körülbelül 120 000 euró volt. Ehhez a munkához kell még egy traktor, amely óránként megeszik 8-10 000 forint értékű gázolajat, s ugyanez szükséges a termény beszállításához is. Így egy hektárt 10 óra alatt tudnak betakarítani, aminek a felszedési költsége hektáronként 200 000 forint, amihez kell még 4 ember, az ő napidíjuk 100 000 forint. Csak és kizárólag rendelésre szednek fel burgonyát, hogy még aznap vagy másnap elszállítsa a vevő. Emiatt náluk csak decemberig van készleten burgonya, késő ősszel, a hideg időben tudják konténerben tárolni.

A termelés ilyen értelemben elég költséges és ezért elég kockázatos is. Amíg csak rakják bele a pénzt, addig a 30 hektárra több mint 90 000 000 forintot adnak ki, ennyit ásnak el, képletesen szólva. Ugyanakkor ebben nincs benne az amortizáció, márpedig ahol ilyen nagy az eszközigény, ott számottevő az értékcsökkenési leírás, és nem szerepel a kimutatásban a család négy tagjának a munkabére. Ugyanakkor a bevételi oldal alapvetően függ a hektáronkénti hozamtól és az értékesítési ártól.

Hadák Márk úgy fogalmaz, ha hektáronként megvan az 50 tonna üzemszinten értékesített gumó, akkor nincs ok panaszra. Az egyes fajták hozama lehet eltérő, de az átlag ennyi, s azon kívül még képződik 8-10 százaléknyi kieső burgonya, amit az állattartók hasznosítanak. Az értékesítési ár most elfogadható, talán jónak is nevezhető, de ez egy ritka pillanat. Big-bag-ben vagy konténerben 2022-ben kilóját 90-120 forintért tudták eladni, az átlagérték erősen 100 forint lett. Így a hektáronkénti árbevétel 5 000 000 forint volt, amiből a termelés költsége minimum 3,5 millió forint. Ide kívánkozó megjegyzés, hogy a termelőnek egész évben benne áll a pénze a termesztésben, ami a mai kamatköltségek mellett szintén nem filléres dolog.

Tavaly kivételesen jó ára lett a burgonyának, kilónként 150-200 forintért tudták eladni, mert relatív hiány volt érezhető egész szezonban.

Ez már számottevően látványosabb nyereséget tartalmaz, de azt is látni kell, hogy roppant fejlesztésigényes a burgonya, s a nyugati technikának irtózatos az ára. Most arra is figyelmet kell szentelni, hogy a hatékonyságot javítsák, mégpedig azáltal, hogy a rendelést követően 2-3 óra alatt egy kamiont meg tudjanak szedni, el tudjanak készíteni. Viszont ennek a nagy hatékonyságnak a hatására alakul ki rendszerint „nyomott” árképzés, ugyanis a nyugati gépekkel most már a legtöbb gazdálkodó, aki ténylegesen ebből él, tartja fenn a családját, mára már 1 kamion áru elkészítésétől nem riadnak meg. Természetesen ezek a gépek hosszú évek beruházásai alatt tudnak megvalósulni.

Az 50 tonnás hektáronkénti hozam az országos átlagnak épp a kétszerese. Hadák Márk szerint olyan szinten nem érdemes burgonyával foglalkozni, annak nincs értelme.

Mindent a lehető legmagasabb szinten ad meg a növénynek, s ezért cserébe a lehető legjobb termést takarítja be.

Hadák Márk fiatalon, az érettségi után kezdett el gazdálkodni. Az ő és a nagypapája, Pamuk László esetében nem jelentett gondot a generációk közötti váltás, a birtok továbbadása. Ami viszont elgondolkoztató, hogy a most 31 éves vállalkozó egész évben közel 10 embernek ad munkát, keresetet és megélhetést. Nála az emberek havi keresete 400-500 000 forint között mozog, de ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a biztos megélhetés mellett több száz millió forintos árbevételének a sikeres gazdája.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Avar László
Fotó: Magyar Mezőgazdaság